Szentestére nagyon készült mindkét (mondhatom most már: mindhárom) család, hiszen úgy döntöttünk, hogy nálunk, együtt ünnepeljük a Karácsonyt. Mivel Zsoli papa nem ért haza, ezért Ő telefonon keresztül csatlakozott hozzánk.
Az ajándékozástól idén eltekintettünk, csupán Julianna kapott apróságokat, viszont az ünnep így sokkal bensőségesebb, meghittebb és hangulatosabb lett. Mindenki hozott valami finomat szalaggal átkötve, amit a szépen terített asztalnál megettünk, majd a csengőszót követően csillagszórót gyújtottunk és úgy énekeltünk.
Julianna szája már a karácsonyfa fényeitől is tátva maradt, de a csillagszóró különösen tetszett Neki. A földön futó fénygirlandokról nem is mesélve, aminek a világítófényfűzér részét egy óvatlan pillanatban megmarkolt és már a szájába is vette - ilyenkor különösen jó, hogy nincsenek fogai, de a következő 5 évben biztosan nem kerülnek ismét elő a fényfűzérek.
Mivel bár az énektudásunk bizonyára érdekel, inkább magunk alá keverünk valamit, a családi fotó viszont úgyis hang nélküli.
Ezzel a képpel kívánunk
Utolsó kommentek